A szocialista éra 40 évében csak néhány kiváltságosnak volt lehetősége külföldre utazni, különösen nyugatra. 1989-ben a rendszerváltás után megnyíltak a határok, ugyanakkor az első szabad generációnak nem volt pénze, hogy nyugatra utazzon. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele?
Így hangzanak a legújabb magyar rajzfilm, a Kék Pelikan előzetesének első mondatai. Tapéta és Kádár János, füstölgő Trabantok és Polskik a határon – a rendszerváltás után sok minden történt, de talán a legfontosabb az volt, hogy újra lehetett Nyugatra utazni. Ez az akkor felnőtté érő generáció egyik legnagyobb élménye volt.
Volt azonban egy apró bökkenő az egészben: utazni ugyan lehetett, de a pénzt nem adták hozzá ingyen. Szerencsére a Magyar Államvasutak volt olyan előzékeny, régimódi és lusta, hogy könnyen hamisítható nemzetközi vonatjegyeket árult. Aki csak tehette, vagy hamisította a jegyeket, vagy olcsón megvásárolta azoktól, akik hamisították őket.
Előzetes
forrás részben: 444
Így hangzanak a legújabb magyar rajzfilm, a Kék Pelikan előzetesének első mondatai. Tapéta és Kádár János, füstölgő Trabantok és Polskik a határon – a rendszerváltás után sok minden történt, de talán a legfontosabb az volt, hogy újra lehetett Nyugatra utazni. Ez az akkor felnőtté érő generáció egyik legnagyobb élménye volt.
Volt azonban egy apró bökkenő az egészben: utazni ugyan lehetett, de a pénzt nem adták hozzá ingyen. Szerencsére a Magyar Államvasutak volt olyan előzékeny, régimódi és lusta, hogy könnyen hamisítható nemzetközi vonatjegyeket árult. Aki csak tehette, vagy hamisította a jegyeket, vagy olcsón megvásárolta azoktól, akik hamisították őket.
Előzetes
forrás részben: 444