Ezzel az írással indítjuk el legújabb és eddigi legizgalmasabb cikksorozatunkat, amely a rajzfilmekkel kapcsolatos felvetésekkel foglalkozik. Számos animációs filmről alkottak teóriákat a rajongók, hogy megmagyarázzák az adott alkotás furcsaságait. Vajon ez a készítők fejébe való belelátás vagy csupán néhány őrült összeesküvés-elmélet, amely lerombolja gyerekkorunkat?
A cikkek végén cikkíróink is értékelik majd az adott teóriát a mellette és ellene szóló érvek alapján. Csapjunk hát a lovak közé, elsőként a híres Pixar-teóriával foglalkozunk, mely szerint az összes Pixar-mozifilm ugyanabban az univerzumban játszódik, csak más idősíkokon. A teória annyira közkedveltté vált, hogy Jon Negroni könyvet is írt róla!
A feltételezés szerint a Merida, a bátor adja az idővonal keretét. A film egy skót királyságról szól és a sötét középkorban játszódik. Ez a legkorábbi időszak, amelyben Pixar-film helyet kap. Azonban ez a film ennél több: ez adja meg a választ arra, hogy a filmstúdió alkotásaiban miért viselkedik számos állat emberként, például miért tudnak beszélni.
A Merida, a bátor főszereplője felfedezi, hogy létezik varázslat, amellyel meg tudja oldani saját gondjait, de anyját véletlenül medvévé változtatja. Megtudjuk, hogy a sok varázslat egy boszorkánytól származik, akinek üzletében nem csak állatok, hanem tárgyak is emberszerűen képesek viselkedni. A filmre később még visszatérünk.
A varázslatban részesült állatok tehát szépen lassan elkezdtek utódokat szülni, akik szintén kaptak az intelligenciából, így a következő századokra egy egész állat- és tárgypopuláció alakult ki, amely úgy beszél és gondolkozik, mint az ember. A következő filmek egyfajta hatalmi harcot is jelképezhetnek az emberek, állatok és tárgyak közt.
Az 1500–1600-as években játszódó Merida, a bátor után következik időrendben az 1950–1960-as években helyt kapó Hihetetlen család, amelyben hatalmas, önvezérlő gépeket tervez a főgonosz. A következő két mozifilm a Toy Story 1–2., amelyek 1997–99-ban játszódnak. Ezekben találkozhatunk először életjeleket és érzelmeket hordozó játékokkal.
A 2003-ban játszódó Némó nyomában filmben a víz alatti élet képviselőinél is helyet kap az intelligencia, ez többek közt a csapatmunkában valósul meg (Némó és az akváriumi halak, valamint Pizsi és Szenilla működnek együtt). Szenilla ráadásul abban is különleges, hogy tud írni–olvasni.
A következő film a 2007 körül játszódó L'ecsó, melyben állatokat láthatunk, akik olyan mesterséggel kísérleteznek, amelyet addig csak ember végzett: a főzéssel. És sikert aratnak. Itt az állatok kommunikációban is kapcsolatba lépnek az emberekkel, akik megdöbbennek az állati intelligencia láttán.
A második rész után 11 évvel, a 2010-ben játszódó Toy Story 3-ban egy fejlettebb(?) szintre jut a játékok együttműködése, gondoljunk a Macó-féle diktatórikus rendszerre. Ebben a filmben láthatunk egy utalást a Buy-N-Large vállalatra (Buzz egyik ceruzaelemén). Erre később visszatérünk.
A Fel! a 2010-es években játszódik. Biztosan a Toy Story 3. után kap helyet az idővonalon, hiszen Andy faliújságján észrevehetünk egy képeslapot, amelyet Carl és Ellie adott fel és – mint tudjuk – a Fel! Ellie halála után játszódik. Carl háza veszélyben van, mert a BNL fel akarja azt vásárolni, hogy felhőkarcolót építsen a helyére. Így Carl elhatározza, hogy léggömbjei segítségével felszáll. Még egy bizonyíték, hogy a Toy Story után játszódik a film: (A képen a felszállás egyik pillanata elevenedik meg.)
Ezután a BNL, a gépek irányította, világuralomra tört vállalat az embereket elküldi a Földről egy hatalmas luxusűrhajóval, hogy a Földet a gépek vehessék birtokba. Az uralkodók a verdák lesznek úgy 600–700 évig, hogy utána ők is elbukjanak az agyonszennyezett és élhetetlen bolygón. Az emberek azonban a Földre küldenek egy robotot, Wall-E-t, aki a 2800-as években azon fáradozik, hogy megtisztítsa a Földet a szeméttől. A 2900-as években játszódhat az Egy bogár élete, amelyben – bár vannak rá utalások – az emberi civilizációt egyszer sem láthatjuk. A bogártársadalom ráadásul igen fejlett, saját találmányaik is vannak.
Miután ők is elbuknak, szörnyek kerülnek hatalomra. Itt azonban van egy bökkenő: A Szörny Egyetemet 1313-ban alapították. Nos, ez megmagyarázható úgy, ha a szörnyek egy másik időszámítást használnak, amely első éve a Gergely-naptár szerinti 3500 körülre tehető. Az energiát a gyerekek sikolyából (később nevetéséből) nyerik. Ez viszont azt jelenti, hogy az ajtók, amelyeken keresztül meglátogatják az embereket, valójában időgépek a 21. századba.
És itt jön a legizgalmasabb rész, amelytől le fog esni az állatok! Boo megtalálja a módját, hogy az ajtókon keresztül időutazzon, így meglátogatja barátját Sally-t (akit ő Cicának nevez). Ő viszont valami véletlen folytán eljut a sötét középkorba és boszorkány lesz… Erre a bizonyíték nem más, mint a fába vésett Sally. A kör bezárult.
Értékelés
Ákos97 9/10 pont: Habár rengeteg a bizonyíték, helyenként nagyon erőltetett a teória.
DIF 9/10: Ezt úgy mondom, hogy a Meridát, a Fel!-t, a WALL-E-t nem láttam. Hiányolom egyébként még az Agymanók és a Repcsik kapcsolódását. Bár kihagyhatóak, mert az előbbi csak egy fejben játszódik, míg utóbbi a Verdák világában, ami magyarázva van. Szóval én hihetőnek vélem. :-)
Gábor 9/10: Egy közös univerzumnak az a lényege, hogy legyenek az adott részterületek között kapcsolódási pontok. Ha most a Pixar az univerzum, a filmjei pedig az egyes részek, és a kapcsolat megvalósult, akkor az elmélet helyes. Koherens az egész, amiben vannak összefüggések, visszautalások, hasonlóságok, de úgy, hogy önmagában is értelmezhető legyen a történet. 9, de csak azért, mert minden teóriára ráhúzható valami kivétel vagy olyan, ami miatt nem lehet tökéletes.
Andi 6/10: Már láttam videóban ezt a teóriát, de engem nem győzött meg. (pedig hiszek a földönkívüliekben, az időutazásban, még 9/11-es elméletekben is xD). Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy valaki ennyire odafigyelt volna ezekre a dolgokra és kreált volna nekik egy közös univerzumot, inkább csak sokszor felhasználták ugyanazokat az elemeket. xD
De… nem is tudom… azért elgondolkodtatott. :D
Miklós 8/10: Már azért megéri a pontszámot, hogy valaki(k) kitalálták ezt a teóriát! Hinni én nem hiszek benne, de az ötlet tetszik.
Értékeljetek Ti is bátran és ha tetszett, osszátok meg a cikket! A Rajzfilmteóriák következő részében egy Spongyabob-teóriát veszünk górcső alá.
A cikkek végén cikkíróink is értékelik majd az adott teóriát a mellette és ellene szóló érvek alapján. Csapjunk hát a lovak közé, elsőként a híres Pixar-teóriával foglalkozunk, mely szerint az összes Pixar-mozifilm ugyanabban az univerzumban játszódik, csak más idősíkokon. A teória annyira közkedveltté vált, hogy Jon Negroni könyvet is írt róla!A feltételezés szerint a Merida, a bátor adja az idővonal keretét. A film egy skót királyságról szól és a sötét középkorban játszódik. Ez a legkorábbi időszak, amelyben Pixar-film helyet kap. Azonban ez a film ennél több: ez adja meg a választ arra, hogy a filmstúdió alkotásaiban miért viselkedik számos állat emberként, például miért tudnak beszélni.
A Merida, a bátor főszereplője felfedezi, hogy létezik varázslat, amellyel meg tudja oldani saját gondjait, de anyját véletlenül medvévé változtatja. Megtudjuk, hogy a sok varázslat egy boszorkánytól származik, akinek üzletében nem csak állatok, hanem tárgyak is emberszerűen képesek viselkedni. A filmre később még visszatérünk.
A varázslatban részesült állatok tehát szépen lassan elkezdtek utódokat szülni, akik szintén kaptak az intelligenciából, így a következő századokra egy egész állat- és tárgypopuláció alakult ki, amely úgy beszél és gondolkozik, mint az ember. A következő filmek egyfajta hatalmi harcot is jelképezhetnek az emberek, állatok és tárgyak közt.
Az 1500–1600-as években játszódó Merida, a bátor után következik időrendben az 1950–1960-as években helyt kapó Hihetetlen család, amelyben hatalmas, önvezérlő gépeket tervez a főgonosz. A következő két mozifilm a Toy Story 1–2., amelyek 1997–99-ban játszódnak. Ezekben találkozhatunk először életjeleket és érzelmeket hordozó játékokkal.
A 2003-ban játszódó Némó nyomában filmben a víz alatti élet képviselőinél is helyet kap az intelligencia, ez többek közt a csapatmunkában valósul meg (Némó és az akváriumi halak, valamint Pizsi és Szenilla működnek együtt). Szenilla ráadásul abban is különleges, hogy tud írni–olvasni.
A következő film a 2007 körül játszódó L'ecsó, melyben állatokat láthatunk, akik olyan mesterséggel kísérleteznek, amelyet addig csak ember végzett: a főzéssel. És sikert aratnak. Itt az állatok kommunikációban is kapcsolatba lépnek az emberekkel, akik megdöbbennek az állati intelligencia láttán.
A második rész után 11 évvel, a 2010-ben játszódó Toy Story 3-ban egy fejlettebb(?) szintre jut a játékok együttműködése, gondoljunk a Macó-féle diktatórikus rendszerre. Ebben a filmben láthatunk egy utalást a Buy-N-Large vállalatra (Buzz egyik ceruzaelemén). Erre később visszatérünk.
A Fel! a 2010-es években játszódik. Biztosan a Toy Story 3. után kap helyet az idővonalon, hiszen Andy faliújságján észrevehetünk egy képeslapot, amelyet Carl és Ellie adott fel és – mint tudjuk – a Fel! Ellie halála után játszódik. Carl háza veszélyben van, mert a BNL fel akarja azt vásárolni, hogy felhőkarcolót építsen a helyére. Így Carl elhatározza, hogy léggömbjei segítségével felszáll. Még egy bizonyíték, hogy a Toy Story után játszódik a film: (A képen a felszállás egyik pillanata elevenedik meg.)
Ezután a BNL, a gépek irányította, világuralomra tört vállalat az embereket elküldi a Földről egy hatalmas luxusűrhajóval, hogy a Földet a gépek vehessék birtokba. Az uralkodók a verdák lesznek úgy 600–700 évig, hogy utána ők is elbukjanak az agyonszennyezett és élhetetlen bolygón. Az emberek azonban a Földre küldenek egy robotot, Wall-E-t, aki a 2800-as években azon fáradozik, hogy megtisztítsa a Földet a szeméttől. A 2900-as években játszódhat az Egy bogár élete, amelyben – bár vannak rá utalások – az emberi civilizációt egyszer sem láthatjuk. A bogártársadalom ráadásul igen fejlett, saját találmányaik is vannak.
Miután ők is elbuknak, szörnyek kerülnek hatalomra. Itt azonban van egy bökkenő: A Szörny Egyetemet 1313-ban alapították. Nos, ez megmagyarázható úgy, ha a szörnyek egy másik időszámítást használnak, amely első éve a Gergely-naptár szerinti 3500 körülre tehető. Az energiát a gyerekek sikolyából (később nevetéséből) nyerik. Ez viszont azt jelenti, hogy az ajtók, amelyeken keresztül meglátogatják az embereket, valójában időgépek a 21. századba.
És itt jön a legizgalmasabb rész, amelytől le fog esni az állatok! Boo megtalálja a módját, hogy az ajtókon keresztül időutazzon, így meglátogatja barátját Sally-t (akit ő Cicának nevez). Ő viszont valami véletlen folytán eljut a sötét középkorba és boszorkány lesz… Erre a bizonyíték nem más, mint a fába vésett Sally. A kör bezárult.Értékelés
Ákos97 9/10 pont: Habár rengeteg a bizonyíték, helyenként nagyon erőltetett a teória.
DIF 9/10: Ezt úgy mondom, hogy a Meridát, a Fel!-t, a WALL-E-t nem láttam. Hiányolom egyébként még az Agymanók és a Repcsik kapcsolódását. Bár kihagyhatóak, mert az előbbi csak egy fejben játszódik, míg utóbbi a Verdák világában, ami magyarázva van. Szóval én hihetőnek vélem. :-)
Gábor 9/10: Egy közös univerzumnak az a lényege, hogy legyenek az adott részterületek között kapcsolódási pontok. Ha most a Pixar az univerzum, a filmjei pedig az egyes részek, és a kapcsolat megvalósult, akkor az elmélet helyes. Koherens az egész, amiben vannak összefüggések, visszautalások, hasonlóságok, de úgy, hogy önmagában is értelmezhető legyen a történet. 9, de csak azért, mert minden teóriára ráhúzható valami kivétel vagy olyan, ami miatt nem lehet tökéletes.
Andi 6/10: Már láttam videóban ezt a teóriát, de engem nem győzött meg. (pedig hiszek a földönkívüliekben, az időutazásban, még 9/11-es elméletekben is xD). Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy valaki ennyire odafigyelt volna ezekre a dolgokra és kreált volna nekik egy közös univerzumot, inkább csak sokszor felhasználták ugyanazokat az elemeket. xD
De… nem is tudom… azért elgondolkodtatott. :D
Miklós 8/10: Már azért megéri a pontszámot, hogy valaki(k) kitalálták ezt a teóriát! Hinni én nem hiszek benne, de az ötlet tetszik.
Értékeljetek Ti is bátran és ha tetszett, osszátok meg a cikket! A Rajzfilmteóriák következő részében egy Spongyabob-teóriát veszünk górcső alá.