A következő listában 13+1 olyan tényt gyűjtöttem össze az animékről, melyeket még a japán animációban jártas olvasók sem feltétlenül ismernek.
1.
A Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) egy 2004-es felmérése szerint a japán animációsfilm- és animegyártás a világ animációs szórakoztatóiparának 60%-át teszi ki.
2.
Az ágazat sikerességét jelzi, hogy közel 130 szinkronszínészképző iskola működik a szigetországban.
3.
Hetente 40 új animeepizódot mutatnak be a japán tévék, évente körülbelül 200 új sorozat vagy film készül mintegy 70 aktív animestúdióban.
⚠Több érdekességeket gyűjtő internetes oldalon tévesen heti 40 új anime bemutatását írják. Ez évi több mint 2000 új művet jelentene, ami természetesen képtelenség.
4.
Bár a manga és anime műfaja a '40-es, '50-es években kezdett kialakulni, elsősorban Tezuka Osamu munkássága révén, a japán animáció története mintegy fél évszázaddal korábbra nyúlik vissza. A jelenleg legrégebbiként nyilvántartott japán animációs film a Katsudou shashin, melynek címe szó szerint mozgóképet jelent. A csupán három másodperces, 50, piros és fekete festékkel rajzolt képkockából álló celluloid filmszalagra Matsumoto Natsuki, az Osakai-Tokiói Művészeti és Zeneművészeti Egyetem tanára talált rá 2005-ben. A filmen egy sailor fukuba öltözött fiatalember látható, aki kanjival felírja egy táblára a mozgókép szót, majd a néző felé fordulva tiszteleg. A Katsudou shashin alkotója nem ismert, annyi bizonyos, hogy magáncélra készült, keletkezése 1907-re tehető.
5.
Ha hosszú animesorozatra kell gondolni, sokaknak a több száz részes Naruto Shippuuden, One Piece vagy Conan, a detektív jut eszébe, azonban a leghosszabb animesorozat ezeknél egy nagyságrenddel több részből áll. A Sazae-san már 7600-nál is több részt élt meg. Az első epizódot 1969-ben vetítették és ma is fut. Ugyan egy rész 6 perc hosszúságú, átszámolva így is 1900 db 24 perces epizódot tesz ki.
6.
Minden idők legjobban jövedelmező japán filmje a Chihiro Szellemországban, amely 290 millió dollárt (30,4 milliárd jen) hozott világszerte, miközben 1,9 milliárd jenes büdzsével készült. Nem mellesleg az egyetlen Oscar-díjas anime.
7.
Az animékben nem ritka, hogy egy szereplőt több seiyuu (szinkronszínész) szólaltat meg (itt most nem a szinkronhangváltozásokról van szó), a Kore wa Zombie desu ka? animesorozatban azonban lehet, hogy túllőttek kicsit a célon, ugyanis Eucliwood Hellscythe-et összesen 22 seiyuu szólaltatja meg. A szereplő nagyon keveset beszél, többnyire csak cetlikre írt szavakkal kommunikál, de minden egyes részben kissé máshogyan jelenik meg a főhős képzeletében – ahol rendszerint beszél hozzá –, így az alkotók úgy gondolták, hogy a hangját is részenként változtatják.
8.
2012-ben az Uchuu kyoudai (Space Brothers) lett az első mű, amelynek szinkronját az űrben rögzítették. Nyilván nem az egész sorozatról, hanem csak a 31. epizód egy jelenetéről van szó, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó japán űrhajós, Hoshide Akihiko ad elő, saját magát alakítva.
9.
Mangákhoz és persze a belőlük adaptált animékhez néha egészen szokatlan dolgok adják az ötletet az alkotóiknak. Isayama Hajime mangaka épp egy internetkávézóban dolgozott, amikor egy ittas vendég belekötött és a gallérjánál fogva megragadta. Az a kellemetlen érzés, amikor olyannal próbál az ember kommunikálni, akivel nem lehet szót érteni, nem máshoz adta az ötletet Hajimének, mint a népszerű Shingeki no kyojin (Attack on Titan) sorozatának óriásaihoz, akikkel az emberek szintén képtelenek bármilyen kommunikációra.
10.
A 4Kids hallatán az animerajongóknak a sok cenzúra és lebutítás jut az eszébe. Nekünk magyaroknak még viszonylag szerencsénk volt a tőlük vásárolt sorozatokkal, ugyanis azok "csak" átlagos szinten voltak megvágva. Nem így az amerikaiaknak, ahol a One Piece első angol nyelvű változatát olyan durván megvágták, hogy az eredetileg megvásárolt 143 részből 104 lett, miután sok helyen 2-3 részt "gyúrtak össze" eggyé.
11.
Bár animéknél nem jellemző a termékmegjelenítés, a gyártók időnként mégis szponzorálnak bizonyos sorozatokat. A Code Geassben például gyakran rendelnek a Pizza Hut pizzáiból, annak ellenére, hogy egy alternatív világban játszódik. A Tiger & Bunny többek között a Pepsit és a Bandait, a Ghost in the Shell: Arise a Microsoft Surface tabletet, a Neon Genesis Evangelion a Doritost, a Steins;Gate a Dr. Peppert reklámozta nyíltan. Érdekesség, hogy az animeszereplők hajának "megdoritososításából" még internetes mém is lett.
12.
A Studio Ghibli neve talán a kevésbé szakavatott füleknek is mond valamit, azonban az már nem annyira közismert tény, hogy honnan származik a stúdió neve. A Ghibli egyik alapítója és egykori oszlopos tagja, Miyazaki Hayao a repülés szerelmese, így nem meglepő, hogy a Ghibli név is ehhez kapcsolódik, ugyanis a Caproni Ca.309 Ghibli második világháborús olasz felderítő és szállító repülőgépről nevezték el a stúdiót. A "ghibli" szó jelentése "sivatagi szél".
13.
Sok animerajongó irigyli az animátorok munkáját, nem ismerve azt a tényt, hogy az átlag japán animátorok minimálbér alatt keresnek. A Kotaku 2016-os felmérése szerint egy fázisrajzoló vagy egy kihúzó átlagfizetése alig több havi 90 000 jennél (~250 000 forint), egy kifestő már 160 000 jent (~450 000 forint) vihet haza, míg egy kulcsrajzoló 235 000 jen (~660 000 forint) körül. Mi magyarok nem panaszkodnánk, de a japán átlagfizetésekhez képest ezek nagyon alacsony összegek, és ehhez jönnek még a kemény munkakörülmények, a rengeteg túlóra és a kevés szabadság.
+1
Japánban több papírt használnak mangák nyomtatásához, mint WC-papír gyártásához.
1.
A Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) egy 2004-es felmérése szerint a japán animációsfilm- és animegyártás a világ animációs szórakoztatóiparának 60%-át teszi ki.
2.
Az ágazat sikerességét jelzi, hogy közel 130 szinkronszínészképző iskola működik a szigetországban.
3.
Hetente 40 új animeepizódot mutatnak be a japán tévék, évente körülbelül 200 új sorozat vagy film készül mintegy 70 aktív animestúdióban.
⚠Több érdekességeket gyűjtő internetes oldalon tévesen heti 40 új anime bemutatását írják. Ez évi több mint 2000 új művet jelentene, ami természetesen képtelenség.
4.
Bár a manga és anime műfaja a '40-es, '50-es években kezdett kialakulni, elsősorban Tezuka Osamu munkássága révén, a japán animáció története mintegy fél évszázaddal korábbra nyúlik vissza. A jelenleg legrégebbiként nyilvántartott japán animációs film a Katsudou shashin, melynek címe szó szerint mozgóképet jelent. A csupán három másodperces, 50, piros és fekete festékkel rajzolt képkockából álló celluloid filmszalagra Matsumoto Natsuki, az Osakai-Tokiói Művészeti és Zeneművészeti Egyetem tanára talált rá 2005-ben. A filmen egy sailor fukuba öltözött fiatalember látható, aki kanjival felírja egy táblára a mozgókép szót, majd a néző felé fordulva tiszteleg. A Katsudou shashin alkotója nem ismert, annyi bizonyos, hogy magáncélra készült, keletkezése 1907-re tehető.
5.
Ha hosszú animesorozatra kell gondolni, sokaknak a több száz részes Naruto Shippuuden, One Piece vagy Conan, a detektív jut eszébe, azonban a leghosszabb animesorozat ezeknél egy nagyságrenddel több részből áll. A Sazae-san már 7600-nál is több részt élt meg. Az első epizódot 1969-ben vetítették és ma is fut. Ugyan egy rész 6 perc hosszúságú, átszámolva így is 1900 db 24 perces epizódot tesz ki.
6.
Minden idők legjobban jövedelmező japán filmje a Chihiro Szellemországban, amely 290 millió dollárt (30,4 milliárd jen) hozott világszerte, miközben 1,9 milliárd jenes büdzsével készült. Nem mellesleg az egyetlen Oscar-díjas anime.
7.
Az animékben nem ritka, hogy egy szereplőt több seiyuu (szinkronszínész) szólaltat meg (itt most nem a szinkronhangváltozásokról van szó), a Kore wa Zombie desu ka? animesorozatban azonban lehet, hogy túllőttek kicsit a célon, ugyanis Eucliwood Hellscythe-et összesen 22 seiyuu szólaltatja meg. A szereplő nagyon keveset beszél, többnyire csak cetlikre írt szavakkal kommunikál, de minden egyes részben kissé máshogyan jelenik meg a főhős képzeletében – ahol rendszerint beszél hozzá –, így az alkotók úgy gondolták, hogy a hangját is részenként változtatják.
8.
2012-ben az Uchuu kyoudai (Space Brothers) lett az első mű, amelynek szinkronját az űrben rögzítették. Nyilván nem az egész sorozatról, hanem csak a 31. epizód egy jelenetéről van szó, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó japán űrhajós, Hoshide Akihiko ad elő, saját magát alakítva.
9.
Mangákhoz és persze a belőlük adaptált animékhez néha egészen szokatlan dolgok adják az ötletet az alkotóiknak. Isayama Hajime mangaka épp egy internetkávézóban dolgozott, amikor egy ittas vendég belekötött és a gallérjánál fogva megragadta. Az a kellemetlen érzés, amikor olyannal próbál az ember kommunikálni, akivel nem lehet szót érteni, nem máshoz adta az ötletet Hajimének, mint a népszerű Shingeki no kyojin (Attack on Titan) sorozatának óriásaihoz, akikkel az emberek szintén képtelenek bármilyen kommunikációra.
10.
A 4Kids hallatán az animerajongóknak a sok cenzúra és lebutítás jut az eszébe. Nekünk magyaroknak még viszonylag szerencsénk volt a tőlük vásárolt sorozatokkal, ugyanis azok "csak" átlagos szinten voltak megvágva. Nem így az amerikaiaknak, ahol a One Piece első angol nyelvű változatát olyan durván megvágták, hogy az eredetileg megvásárolt 143 részből 104 lett, miután sok helyen 2-3 részt "gyúrtak össze" eggyé.
11.
Bár animéknél nem jellemző a termékmegjelenítés, a gyártók időnként mégis szponzorálnak bizonyos sorozatokat. A Code Geassben például gyakran rendelnek a Pizza Hut pizzáiból, annak ellenére, hogy egy alternatív világban játszódik. A Tiger & Bunny többek között a Pepsit és a Bandait, a Ghost in the Shell: Arise a Microsoft Surface tabletet, a Neon Genesis Evangelion a Doritost, a Steins;Gate a Dr. Peppert reklámozta nyíltan. Érdekesség, hogy az animeszereplők hajának "megdoritososításából" még internetes mém is lett.
12.
A Studio Ghibli neve talán a kevésbé szakavatott füleknek is mond valamit, azonban az már nem annyira közismert tény, hogy honnan származik a stúdió neve. A Ghibli egyik alapítója és egykori oszlopos tagja, Miyazaki Hayao a repülés szerelmese, így nem meglepő, hogy a Ghibli név is ehhez kapcsolódik, ugyanis a Caproni Ca.309 Ghibli második világháborús olasz felderítő és szállító repülőgépről nevezték el a stúdiót. A "ghibli" szó jelentése "sivatagi szél".
13.
Sok animerajongó irigyli az animátorok munkáját, nem ismerve azt a tényt, hogy az átlag japán animátorok minimálbér alatt keresnek. A Kotaku 2016-os felmérése szerint egy fázisrajzoló vagy egy kihúzó átlagfizetése alig több havi 90 000 jennél (~250 000 forint), egy kifestő már 160 000 jent (~450 000 forint) vihet haza, míg egy kulcsrajzoló 235 000 jen (~660 000 forint) körül. Mi magyarok nem panaszkodnánk, de a japán átlagfizetésekhez képest ezek nagyon alacsony összegek, és ehhez jönnek még a kemény munkakörülmények, a rengeteg túlóra és a kevés szabadság.
+1
Japánban több papírt használnak mangák nyomtatásához, mint WC-papír gyártásához.
