2014. december 4., csütörtök

Ma lenne 10 éves az A+ csatorna

„Á Plusz! Á Plusz! Á Plusz! Fantasztikus! Izgalmas! Akciódús! Egy mindenkit ámulatba ejtő új csatorna, egy új generációnak. Minden nap este a Minimax után. Indul az A+!”

Ugye sokan emlékeznek még erre a szlogenre, amit Kerekes József tolmácsolásában napról napra hallhattunk? Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2004. december 4-én, szombaton este 20 órakor megkezdte működését Magyarország első és – most már mondjuk ki nyugodtan – egyetlen igazi animecsatornája, az A+. A Minimax műsorának vége után jelentkezett, adásideje éjjel 1-ig, később éjjel 2-ig tartott. A csatorna ugyan rövid életű volt, ám hatását és jelentőségét tekintve annál fontosabb. Ebben a cikkben tehát az A+ról fogok megemlékezni, illetve megismertetni azokkal, akik akkoriban még túl kicsik voltak, esetleg nem is éltek.


A Minimax 1999. december 6-án, hétfőn kezdte meg a műsorok sugárzását, vagyis majdnem pontosan azon a napon, amikor az A+ is indult. Csak épp öt év különbség volt a kettő között. A Minimax adásideje fokozatosan jutott el arra a pontra, hogy reggel hattól este nyolcig sugározzon. Az azonban már korábban is megszokott volt, hogy este nyolc körül/után egy másik csatorna kapja meg a frekvenciát. 2003. szeptember 15-től több kábelrendszeren is elérhető lett a napi 24 órában elsősorban filmeket sugárzó f+ (a mai Film+), valamint a Minimax rajzfilmcsatornán este fél nyolctól családi, szórakoztató programokat kínáló m+. Mindkét adó műsorszolgáltatója az IKO Romania volt. Az IKO Production az RTL Klub legnagyobb műsorbeszállítója volt. Az m+ és a f+ reklámidejét - mint ahogy a Minimaxét is – az RTL Klub értékesítette. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az m+ a Minimax csatornán este fél nyolctól hajnali fél kettőig sugárzott nagyobb gyermekeknek is nézhető, családi műsorszámokat. Az akkor negyedik éve működő kábeles gyerekcsatorna meglévő piaci pozíciójára építve szerették volna kibővíteni annak műsoridejét, ezzel szélesíteni nézőközönségét és növelni reklámbevételét (1,3 milliós nézőtábora volt a Minimaxnak, a 4-14 évesek körében tartósan magas nézettséget ért el). Az m+ azonban nem volt hosszú életű, hiszen 2004. szeptember 4-én összeolvadt a Humor 1 nevű csatornával. Ezzel létrejött a Cool TV, ami minden olyan háztartásban fogható volt, ahol addig elérték az m+ és Humor 1 adót. Vagyis három hónapig a Minimax után a nézők a Cool TV műsorát láthatták. Egészen addig, amíg meg nem született az A+.

Erre a hosszú kis kitérőre azért volt szükség, hogy lássuk: az addigi családbarát műsorok (pl. Halló, halló, Pasik, Dempsey és Makepeace, Gálvölgyi Show) helyett egy teljesen más stílusú kínálat kapta meg a Minimax utáni sávot. A főként japán animációs sorozatokat, azaz az animéket sugárzó A+ már nem az IKO (tehát közvetve az RTL Klub) tulajdona volt, hanem a Minimax üzemeltette Magyarországon, Romániában, Csehországban és Szlovákiában. A csatorna indítóinak szándéka az volt, hogy a műsort elsősorban azon 14 évesnél idősebb nézők igénye szerint szerkesszék, akik a modern, akcióközpontú animációs sorozatok kedvelői. Az A+ minden nap este nyolctól több mint 1 millió háztartásban osztott adásidőben, a Minimax erőszakmentes gyermekprogramját követően került sugárzásra. Itt pedig az erőszakmentességen volt a hangsúly, hiszen azzal szemben az animék már más irányt képviseltek. Erre adás előtt közel egy percig fel is hívták a nézők figyelmét.

Az A+ műsorán sikeres amerikai sorozatok mellett (A tini nindzsa teknőcök új kalandjai, Akcióban Mary-Kate és Ashley) a rajongók által régen várt kultikus japán anime sorozatok is szerepeltek. Hogy melyek? Blue Gender, Cowboy Bebop, Csajkommandó, D.I.C.E. – A mentőcsapat, F-Zero, Full Metal Panic!, Full Metal Panic? Fumoffu, InuYasha, Kaleido Star, MegaMan NT Warrior, Pokémon, Slayers – A kis boszorkány, Trigun, Tsubasa kapitány, Vadmacska kommandó, YuYu Hakusho – A szellemfiú, Yu-Gi-Oh!, Yu-Gi-Oh! GX.


Impozáns kínálat, nem? Valóban az volt a maga idején. Magyarországon az animevetítés korábban soha nem volt ennyire összeszedett, tudatosan szerkesztett és változatos, mint 2004 végétől. Igaz, hogy már az 1980-as, ’90-es években is látható volt egy-egy anime (pl. Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal, Alfréd, a kacsa), de egyrészt akkoriban még nem sokakban tudatosult, hogy nem csak „mesét” látnak, másrészt az első valóban nagy jelentőségű animevetítés az RTL Klub és a TV2 létrejöttéhez köthető. Utóbbi csatorna nem adott olyan sok animét nekünk (pl. A gólkirály, Mila, a szupersztár), őket kevésbé köti a köztudat a magyarországi animevetítés fellendítéséhez. Nem úgy, mint az RTL Klubot. Ők már 1998–99 során a délutáni Rajzfilmklubban is megpróbálkoztak japán animációk vetítésével, ám mivel ezeket francia forgalmazótól szerezték be, így egy erősen vágott és fordításilag lebutított változatot mutattak be. Az emberek többségében ezek (pl. Dragon Ball, Dragon Ball Z, Varázslatos álmok, Grand Prix) francia rajzfilmsorozatként ragadtak meg, de egy átlag animerajongó nem emiatt emlékszik rájuk, hanem azért, amit az „aggódó szülők” és az akkori médiahatóság (ORTT) tett velük. Az akkor még szokatlan, erőszakos, agresszív, véres motívumok, harci jelenetek sokaknál kicsapták a biztosítékot, amiért az ORTT lényegében ellehetetlenítette ezek vetítését, társadalmi megítélésük pedig sokaknál negatív lett. Az RTL Klub ugyanakkor nem hagyott fel teljesen az animék vásárlásával és vetítésével, sőt miután sikerült megerősíteniük idehaza a pozícióikat, további animesorozatokat vásároltak, ezúttal viszont már Japánból. Ezek közül néhányat képernyőre is tűztek időről időre (pl. Pokémon, Yu-Gi-Oh!, Slayers, 2004 júliusától InuYasha), ám a feltehetőleg forgalmazói csomagban vásárolt animék nagy részét ők maguk sosem merték levetíteni, csak leszinkronizáltatták. Mivel az ORTT nagyon megnehezítette a dolgukat, a csatorna pedig továbbra is rajzfilmként kezelte ezeket, ezért nem adták le se főműsoridőben (19–23 óra között), se éjjel, amikor alig néznék. Egyszerűen a kereskedelmi csatorna érdekeit ez nem szolgálta volna. Inkább kora reggel és délelőtt próbálkoztak velük, ha kellett, akkor vágott formában. Az A+ megjelenése ezen a helyzeten is sokat segített.

Azzal, hogy az RTL Klubnak lett egy kvázi új kábelcsatornája (akkor még nem volt övék a Cool, de mindenki hozzájuk kötötte), megnyílt volna a lehetőség, hogy ott elszórják az animéiket. Ám ők és a sors máshogy döntöttek. Azzal, hogy 2004 végén elindult az A+, egy csapásra megoldódott a probléma. Az A+ ugyanis egy kábelcsatorna volt, nem pedig országosan fogható adó (mint az M1, az RTL Klub vagy a TV2). Mint mondtam, a tulajdonosa ugyan nem az RTL Klub volt, de mindenki hozzájuk kapcsolta, mert szinte az összes létező anime stáblistáján azt hallhattuk, hogy „a szinkront az RTL Klub megbízásából a Szinkron Systems/Hang-Kép Szinkroncsoport készítette”. Ez azért volt, mert az RTL bevásárolt belőlük, leszinkronizáltatta, de nem adta le a nagy részüket. Az A+ viszont igen. Egy 2004 augusztusa óta működő, az RTL Klub 100 százalékos tulajdonában lévő cég értékesítette a Film+, a Cool TV, Minimax, az A+, a Hálózat TV és a Discovery teljes reklámidejét, valamint a Sport1 és a Sport2 reklámidejének kétharmadát. Így érthető talán az összefüggés, hogyan kerülhettek oda RTL-es animék, ha nem is az ő csatornájuk volt (pl. idővel a Hálózat TV-n is kikötött a szintén RTL Klubos Csacska angyal).

Akkoriban országos, földfelszíni analóg frekvencián sugározni továbbra is megérte, hiszen a háztartások 30 százaléka, amelyek nem fizettek elő kábelre, főleg a két kereskedelmi tévét nézték az éteren át, ez a szelet pedig továbbra is értékes felület volt a hirdetők számára. De a kábelcsatornákat is megérte üzemeltetni, még ha más szempontok miatt is. Az A+ nem tartozott a magyar médiahatóság fennhatósága alá, ráadásul műsorának nagy része 21 óra után került képernyőre, így nem fenyegette olyan veszély, mint ami a Dragon Ball Z-vel történt. A cseh médiahatóság felügyelete alatt, 12-es vagy 16-os korhatárkarikával vetítették az animéket, értelemszerűen vágatlanul, reklám nélkül. Emiatt nagy vonzóereje volt a csatornának már a kezdetekben is, már persze ahol rögtön lehetett is fogni. Egyes szolgáltatóknál ugyanis a Minimax után vagy nem volt semmi, vagy továbbra is a Cool TV műsora volt látható, ám sokaknál a Cherry Music nevű zenecsatorna nem túl színvonalas programja foglalta a helyet. Ez nem volt egy túl jó ómen, ám szerencsére azért sokan már rögtön a kezdetőktől láthatták az akkor még A+ TESZT néven futó tesztcsatornát. Mivel még csak teszteltek, ezért sok animét nem is adtak. 2004 decemberében jóformán csak Pokémon, MegaMan, Csajkommandó és InuYasha volt, ám idővel egyre szélesedett a kínálat.

Pillanatkép. (InuYasha, A+)
Az A+ gyorsan népszerűvé vált a rajongók körében. Egy életérzés volt ezt a csatornát nézni, pláne kamaszként, hiszen a sok telenovella, szappanopera, valóságshow és bulvárdömping mellett, illetve helyett olyan újdonságot kaptunk, ráadásul nagy mennyiségben, amit korábban csak elszórva, elég mostohán kezelve láthattunk. Az ember azt érezte, hogy van értelme tévéznie, hogy olyat láthat, ami a világképére, az életfelfogására, a személyiségére is nagy hatással lehet. Aki animerajongó volt már korábban is, vagy ma az, az pontosan értheti, hogy itt mire gondolok. Aki az A+t nézte, az tudta, hogy mire fizet be és mit kap érte cserébe. Egy olyan, mással össze sem hasonlítható feeling-et, ami akár évekre is meghatározhatja az ember ízlését, és amiből nagyon nehéz, esetenként lehetetlen kinőni. Nem véletlen, hogy 2006-ra az A+ a 20 órás idősávban nézettségileg vezető volt a 13–17 éves korosztályt célzó csatornák között, hiszen ez volt a régió egyetlen, kizárólag animéket sugárzó csatornája. Akkoriban már több mint 4 millió nézőhöz jutott el.

Az A+ legnagyobb érdeme, egyben legnagyobb tragédiája, hogy megelőzte a saját korát. Érdem abból a szempontból, hogy emberek ezreit, tízezreit indította el az animézés útján. 2004–2005 táján még nem volt olyan elterjedt az internet és a letöltés, mint manapság, így a csatorna szerepe elvitathatatlan az animék megszerettetésében. A német RTL II animéi mellett jóformán ez volt az egyetlen érdemi lehetőség animét nézni. Aki a csatorna kínálatát megszerette, az előbb-utóbb többre vágyott. Sajnos az A+ sem tudott minden igényt kielégíteni, a ma már megszokott „egyhuzamban megnézek 5-10 részt valamiből” felfogással pedig nem is tudta volna felvenni a versenyt. Ám nem is ez volt a feladata, hanem egyfajta iránymutatás. Egy út kijelölése, amin „otakuk” ezrei indulhattak el és fedezhették fel a saját ízlésükre jobban rászabott animéket.

Tragédia viszont abból a szempontból, hogy 2004–2005 még túl korai volt és akkor még sok tényező számított abban, hogy egy csatorna életben maradjon. Ami a Minimaxnak sikerült (idén lesz 15 éves), az A+nak nem. Akkoriban még nem volt 105 magyar nyelvű csatorna. Ma már van. Ez ugye mondanom sem kell, hogy rengeteg. Ráadásul ebből 80 csatorna nézettsége elenyészően kevés, kb. 20–25 olyan adó létezik, ami érdemi nézettséggel rendelkezik. Ma már a kisebb adókat legtöbbször egy csokorba gyűjtik, amiknek a reklámfelületeit együttesen egy sales house értékesíti, majd a reklámbevételekből így csurran-cseppen a kisebbeknek. Emellett az előfizetési díjak tartják életben a kisebb csatornákat. Tíz éve viszont a kis halak könnyen a nagyok áldozatává váltak, mivel a fragmentáció (vagyis a tévés piac széttöredezettsége) jóval kisebb mértékű volt. Egyszerűen könnyebben ki lehetett tűnni a tömegből. Az A+szal is ez történt. Sokan ismerték, sokan nézték is a célközönsége közül, ezért volt, akinek fájt rá a foga. Jelesül a Sony Pictures Television International-nek. 2006. október 5-én jelentették be (tehát még az A+ második születésnapja előtt!), hogy az A+ csatornát felvásárolták. Ez kivételes lehetőség volt az SPTI számára, hogy egy olyan jól működő csatornát vonjon be hálózatába, amely a 15–25 év közötti korcsoportban igen nagy népszerűségnek örvendett. A Minimax tulajdonosa olyan ajánlatot kapott, aminek nem tudott nemet mondani, ezért túladott a csatornán. A felvásárlást követően az A+ a világszerte 45 csatornát üzemeltető SPTI nemzetközi hálózatának tagja lett. Az SPTI és a Minimax közötti együttműködés értelmében az SPTI nemzetközi hálózata koordinálta az A+ tevékenységét londoni központjából, a Minimax pedig folytatta az A+ operatív irányítását Budapestről. A döntést megerősítette a csatorna növekvő, több mint négymillió előfizetőt számláló nézőközönsége, az emelkedő előfizetői bevételek, valamint a hirdetők egyre fokozódó érdeklődése. Az Animax hazai elődje 4,6 millió előfizetőt tudhatott magáénak Közép-Európában, ezáltal széles és hűséges közönségbázissal kezdhette meg működését. Az A+ nevet egészen 2007. július 2-ig megtartották, az adás továbbra is ugyanabban az idősávban, ugyanazon a frekvencián maradt.

A felvásárlás a nagyon fiatal csatornát teljesen tönkretette. 2006 őszétől egyre több feliratos anime került bemutatásra. Ilyen volt a Gallery Fake, Gravitation, Hakaima Sadamitsu, Humanoid Kikaider, Kamichu - Az iskolás istennő, A káprázat lángjai, Nerima Daikon Brothers, Parappa, a rapper, Read or Die - Betűk bűvöletében, Spirál, Sweet Valerian, Veszett fegyverek. Ezek nem tartoztak a klasszikus A+hoz, sőt sokan nem is tartják méltónak az A+hoz. Elsősorban pont azért, mert felirattal mentek le. A magyar tévés piacon az elmúlt bő tíz évben bebizonyosodott, hogy amihez nem készül szinkron, az halálra van ítélve. Számos csatorna próbálkozott korábban egy-egy sorozat feliratos vetítésével, de mind csúfos nézettségi bukás lett. Nem véletlen, hogy ma még azon sorozatokhoz is készül szinkron, amit az éjszaka kellős közepén vetítenek vagy mutatnak be (pl. Odaát, Jackie nővér, Nikita, Cathy! Bajban nagy!). Ha van is feliratos vetítés, akkor vagy olyan jelentéktelen csatornákon, mint a Cinemax vagy a Sundance Channel, vagy pedig csak éjfél körüli és utáni időpontokban, ahogy azt a Comedy Central teszi. Ha van is feliratos vetítés (mint pl. az HBO-nál a Trónok harca esetén), idővel akkor is bemutatják szinkronizálva. Nem meglepő tehát, hogy az A+ nézői sem viselték jól a szinkronnélküliséget, és később az Animax is rákényszerült a szinkronizálásra.

Miért lett vége az A+nak?

Röviden azért, mert a döntéshozók érdeke úgy kívánta. Egy nemzetközileg sikeres hálózatba akarták beépíteni, ahol némi átstrukturálás és arculatváltás után, néhány év beetetést követően mindent tönkretettek. Az A+ nézettségileg és presztízsszempontból is értékes volt, ami persze a nagy csatornákkal nem vehette fel a versenyt, de a nézői szerették és tisztelték. Rendkívül szomorú, hogy eredeti formájában a második születésnapját sem élhette meg. Bár nem sokat reklámozott, az előfizetési díjak azért életben tartották. A mai tévés környezetben pláne életben maradhatna, hiszen legyünk őszinték: ki néz ma olyan csatornákat, mint pl. a FIX TV, JimJam, Spektrum Home, Viasat Explorer, Travel Channel, CBS Reality, DOQ, SportM, Film Café, AXN Black, Echo TV, Mezzo, TLC vagy C8? A kutya sem. Jóformán senki. Mégis léteznek. Felmerül a kérdés: miért? Mert egyeseknek megéri a nullához közelítő nézettség mellett is. 2014-ben a bőség zavarában szenvedünk, de ezek nagy részét érdemes lenne lehúzni a WC-n. Ezzel szemben egy normális – sőt: semmilyen – animecsatornánk nincs! Tehát aki azt mondja, hogy nézettségi szempontból ma egy A+ fenntartása nem érné meg, az téved. Vagy ha így gondolja, akkor próbáljon választ találni arra, hogy mitől értékesebb egy PAX TV, Hír TV vagy AMC, mint egy A+. Semmitől. Sőt.

2014-ben a feje tetejére állt a magyar tévézés. Túl sok a szemét, a szennyműsor, még több az ismétlés, az agymosás és a népbutítás. Értékek vagy nincsenek, vagy ha vannak is, azokra szinte senki sem kíváncsi. Ez pedig hatalmas tragédia. Sokan pontosan ezért fordultak el a tévézéstől az internet irányába. Míg 2005–2006 táján sokaknak nem volt rá lehetőségük, hogy netezzenek, ma már arra nincs késztetésük, hogy tévézzenek. Erről pedig nem csak az internet elterjedése tehet. Pedig higgyétek el: a tévézés még nem halott. Aki úgy véli, hogy ma már "senki sem" tévézik, az nagyon téved. Csak olyan műsorokra és csatornákra lenne szükség, ami az embert leköti. Példának okáért több mint 1 millióan nézik a mai napig is a Rising Star-t, a Barátok köztöt, az X-Faktort, az RTL Klub Híradóját, a Tényeket, a Fókuszt, de még az Éjjel-Nappal Budapestre is bő 900 ezer néző kíváncsi. Ez egyfelől szomorú, másfelől viszont azt bizonyítja, hogy a tévé még mindig jelentős hatalom. Még úgy is, hogy a felsorolt rengeteg noname csatorna nézettsége jóformán a nullát súrolja. Egy ilyen piacon tehát megélne egy animecsatorna is. Ha lenne rá szándék. De nem nagyon van. Sajnos.

Persze most mondhatjátok, hogy az Animax is megszűnt, pedig ebben a tévés környezetben élt. Igen, de azt sajnos tudatosan tönkretették, a végére már egyáltalán nem érte meg fenntartani, mert se a nézettsége, se az előfizetési díja nem volt számottevő (sok szolgáltatónál nem is közvetítették a Minimax után). De ami a legrosszabb: míg az A+ra nosztalgiával, szeretettel telve emlékezünk, addig az Animax közutálatnak örvendett a végére. Ez pedig még annál is rosszabb, ha nem nézik. Az RTL-t is sokan utálják, mégis nézik.

Milyen lehetne egy mai A+ és megérné-e fenntartani?

A fent említett okok miatt: valószínűleg igen. Megérné. Nem lógna ki a sok nímand csatorna közül, sőt, ha jól csinálnák, egy középerős kábelcsatorna (pl. VIASAT6, RTL+, PRO4) szintjét is elérné. A nemzetközi piacon teljesen megszokott az, hogy ha nem is animecsatorna, de animeblokk létezik a tévében, ami általában egész jó nézettséget is hoz. Németországban 2013. szeptember 3. óta létezik a ProSieben MAXX csatorna, ami a kezdetektől fogva vetít délutáni blokkjában animéket. Jelenleg a kínálatába tartozik a Pokémon, Yu-Gi-Oh! 5D’s, Naruto Shippuden, One Piece. Éjszakai blokkjában pedig megtalálható a Deadman Wonderland, Highschool of the Dead, Blood Lad, Guilty Crown, Blood+, Baki. Nézettségét tekintve ezek több tízezer, alkalmanként százezer nézőnél is több embert érdekelnek. Különösen jól teljesítenek a 14–29 évesek körében.

Vagy hogy mondjak egy még szemléletesebb példát: az amerikai Adult Swim csatorna minden szombaton 23:30-tól elindítja a Toonami nevű blokkját, ahol csak animéket vetítenek kiváló nézettséggel. Mostanság az Attack on Titan, Dragon Ball Z Kai, Naruto Shippuden, One Piece, Gurren Lagann, InuYasha: The Final Act, Bleach, Space Dandy, Cowboy Bebop, Fullmetal Alchemist: Brotherhood, Ghost in the Shell látható ebben a blokkban. Az éjjeli időpontok ellenére ezek egy része meghaladja az 1 millió nézőt, ami elképesztően jó teljesítmény. Persze az USA 320 millió lakosához képest elenyésző, de éjjel kettőkor bő egymillió embert tévé elé szögezni lenyűgöző.

A szemléltetett példák arra szolgálnak, hogy a tévé nem halott, sőt nagyon is megéri tévézni. Ha van mit nézni. A nálunk szerencsésebb nemzeteknek a mai napig is van animevetítésük, ők nem feltétlenül szorulnak rá olyan eszközökre, mint az indavideo vagy az nCore. Persze a nézettséget mindig az adott piac és ország lakosságának számához és igényszintjéhez kell mérni, de hiszem azt, hogy 2015 környékén megérné nálunk is animéket adni.

Szóval milyen lehetne egy modernizált A+? Kínálatát tekintve nem szégyen a nemzetközi mintákat lemásolni. Az eredeti A+ (vagyis inkább az RTL Klub) törekedett arra (még ha nem is tudatosan), hogy ne csak a hype-animéket adja. Ha nem így lett volna, a One Piece és a Conan, a detektív már sokkal korábban rendelkezett volna magyar premierrel (pláne, hogy előbbit a mai napig sem mutatták be sehol). A fontosabb animék mellett a számos 12–13 részes anime közül is lehetne válogatni, mert annyi van belőlük, mint a pelyva.

Ahhoz, hogy nézettség is legyen, a 2014-es technikai lehetőségekkel is élni kellene. Az alapértelmezett magyar szinkron mellett biztosítani kellene az eredeti hangsáv és magyar felirat opcióját is, illetve aktív közösségi és internetes jelenlétre is szükség lenne.

Sajnos mindez most még vágyálom, főleg azért, mert sok pénzt erre senki sem szívesen szánna, de egy ilyen fontos évfordulón meg kellett emlékezni erről is. 2004. december 4. és 2007. július 2. között 940 nap telt el. 940 nap adatott meg az A+nak, de ha csak az eredeti, Sony-mentes A+t veszem figyelembe, akkor mindössze 670 napról beszélhetünk. Nagyon-nagyon keveset élt az a csatorna, ami nagyon-nagyon sokat adott az animerajongóknak. De a legnagyobbak mindig korán halnak meg. Petőfi Sándor is csak 26 évet élt és mégis mekkorát alkotott!

Boldog majdnem-születésnapot A+! Kívánom, hogy egyszer szüless újjá és legyél ugyanolyan jó és színvonalas, mint egykoron. De az sem baj, ha annál is jobb lennél…

Kapcsolódó: Animax: Egy csatorna tündöklése és bukása

1 megjegyzés:

  1. Tök jó lett! Egyébként ma már nincs semmi Közép-Európai anime csatorna mert az Animax is megszűnt.

    VálaszTörlés