Az animék mennyisége és vetítési időpontja nagyon változatos képet mutat. Egy japán Twitter-felhasználó vette a fáradságot és összegyűjtötte a rendelkezésre álló információkat az animék tévés vetítésével kapcsolatban. Ez alapján megfigyelhető, hogy az évek múlásával egyre később tűzik képernyőre a legtöbb animét a különféle japán tévécsatornák.
Az elemzés az 1963-as évvel kezdődik. Ez egy fontos év volt az animék számára, hiszen ekkor mutatta be a Fuji TV az Astro Boy című sorozatot, mely az első olyan népszerű animációs sorozat volt, amire később világszerte animeként tekintettek. A sorozat Osamu Tezuka (a Manga Istene) 1952-es mangája alapján készült, mely 1966-ig volt képernyőn és 193 epizódból áll. A mellékelt ábráról leolvashatjuk, hogy 1963-ban összesen 4 animesorozatot vetítettek Japánban: 3-at a 18 órás sávban, 1-et a 20 órás sávban. Egy évvel később, 1964-ben 3 animét sugároztak. 1965-re a tévében vetített animék száma elérte a 11-et. 1966-ban 9, 1967-ben 13, míg 1968-ban 12 animét nézhettek az akkori japán tévénézők, elsősorban a 19 órás sávban.
A 21 órakor kezdődő animevetítés nagyon ritka volt. Először 1968-ban fordult elő, viszont utána 2004-ig egyáltalán nem volt anime ebben az időpontban képernyőn a japánoknál. A 22 órás kezdési időpont sem volt túl elterjedt, hiszen 1976-ban történt meg először, hogy a rajongók ilyenkor animét nézhettek valamelyik csatornán. Bár 1987-ben is erre az időpontra került egy sorozat, de 2000-től vált gyakorlattá ez a szokás, olyannyira, hogy 2016-ban már 22 sorozat kezdődött ekkor a különböző csatornákon. Ami pedig a 23 órás kezdést illeti, ez szintén 2000-től lett megszokott, korábban sosem fordult elő.
Az 1970-es évek végétől próbálkoztak azzal is, hogy egy-egy animét délelőtt vagy délután sugározzanak. 1978-ban egy sorozat 17 órakor, míg 1979-ben egy másik anime már délelőtt 10 órakor kezdődött. Ebből később sem igazán lett rendszer, általában 1-2 sorozatot lőttek el a nem túl értékes hajnali vagy délelőtti sávban. Érdekesség, hogy mindössze egyszer, 1991-ben történt meg az, hogy valami hajnali 5 órakor kezdődött. Emellett a déli (három alkalom), a 13 órás (két alkalom) és a 14 órás (három alkalom) kezdési időpont is óriási ritkaságnak számít. Vagyis azt látjuk, hogy a japán tévézés 11 és 17 óra között nem igazán állt rá az animézésre, míg például a németeknél a délutáni animézés teljesen természetesnek számít ma is. Nem mellesleg nálunk a VIASAT6 is 16 órától vetíti jelenleg a Dragon Ball Z-t.
A sok országban klasszikus főműsoridőnek tekintett 19–23 óra közti sáv a japán animézés szempontjából nem főműsoridő. Magyar szemmel meglepő, de Japánban a legtöbb animét 2016-ban 23 óra és éjjel 3 óra között vetítették, összesen 98-at (27+25+26+20). 2016-ban egyébként összesen 161 animesorozat került képernyőre a szigetországban, túlnyomó többségük késő este vagy éjszaka. Ebből két dolog következik. Egyrészt az 1963-as 4, az 1980-as 24, vagy éppen az 1996-os 38 animéhez képest megsokszorozódott a tévében vetített japán animációs sorozatok száma, igazi tömegtermelés lett mára annak minden előnyével és hátrányával együtt. Másrészt a ’60-as, ’70-es, ’80-as, sőt még a ’90-es évek első felében is elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyv valósult meg azzal, hogy a legtöbb animét éjszaka sugározzák.
Az 1997-es év számított fordulópontnak, hiszen onnantól kezdve rendszeressé vált az, hogy az éjjel 1 órás sávban vetítsenek animéket. Abban az évben 13 sorozat élvezhette ezt a kiváltságos(?) helyzetet, 2006-ban és 2013-ban pedig már 42(!). Elég durva, nem igaz? Most képzeljük el azt, ha végre visszatérnének hozzánk is az animék a tévécsatornákra, de a mi felfogásunk szerinti „normális” időpont helyett éjjel 1-kor kezdődnének! Mi lenne ebből? Valószínűleg indavideó és torrent. De hát mi nem is vagyunk japánok…
Felmerül a kérdés, hogy miért változhatott ennyit az animék tévében történő vetítése 53 év alatt. Egyrészt ott van a mostanában divatos „ki néz még manapság tévét?” című érv, ami nyilván nem állja meg a helyét, mert ha senki sem tévézne, már rég megszűnt volna a lineáris műsorszórás és még éjjel sem lennének animék, pláne nem ilyen sok. Ugyanakkor tény, hogy a japánoknál már nem a tévés vetítés számít a produkciós cégek fő bevételi forrásának. Az egyéb tényezők, mint pl. a merchandising, a DVD és Blu-ray kiadások, a legális online szolgáltatókkal (Netflix, Amazon, Crunchyroll stb.) történő megegyezés, kiváltották a tévés bevételek egy részét, tehát megengedhetik maguknak, hogy későbbi, ezáltal olcsóbb műsoridőt vegyenek maguknak, ráadásul ezzel a módszerrel egy másik, a modern generációhoz tartozó célcsoportot is meg tudnak szólítani maguknak.
Mindazonáltal ne feledjük, hogy ez egyelőre inkább japán sajátosság. Ha például a már említett német vonalat nézzük meg, akkor ott a ProSieben MAXX csatorna elsődlegesen a délutáni animeblokkban látja a siker kulcsát, nem is alaptalanul. Ha megtekintjük a csatorna műsorkínálatát 2017. június 26. és 30. között, a következőt látjuk: 15:20-tól a Conan, a detektív 172–176. része kerül adásba. 15:50-kor és 16:15-kor a Sámán király 11–20. részét vetítik. 16:40-től a Yu-Gi-Oh! ARC-V 36–40. része érkezik. 17:05 és 17:30 a Naruto Shippuden rajongóinak fontos kezdési időpont, míg 17:55-től és 18:20-tól a One Piece nézőinek kedveznek (a héten éppen a 380–389. részeket sugározzák). Eközben ez utóbbi három anime Magyarországra még el sem jutott, pedig idehaza is nagyon szeretnénk, ha az animék ismét képviseltetnék magukat valamelyik tévécsatorna kínálatában. Egyrészt számos animét meg kellene menteni a félbemaradástól (Inuyasha, Pokémon, Yu-Gi-Oh!, Bleach stb.), másrészt bizony ha nem is 1963-ból indulunk ki, hanem 1997-ből (a hazai kereskedelmi tévézés elindulásából), akkor is azt látjuk, hogy a világ időközben túlhaladott minket. Óriási a lemaradásunk animés szempontból, elképesztő mennyiségű animés premiert lehetne vetíteni, ha erre végre lenne szándék itthon is. A jelenlegi helyzetnél bizony még az éjjel 1 órás kezdés is jobb lenne…
Forrás: @myrmecoleon (Twitter), Anime2You
Az elemzés az 1963-as évvel kezdődik. Ez egy fontos év volt az animék számára, hiszen ekkor mutatta be a Fuji TV az Astro Boy című sorozatot, mely az első olyan népszerű animációs sorozat volt, amire később világszerte animeként tekintettek. A sorozat Osamu Tezuka (a Manga Istene) 1952-es mangája alapján készült, mely 1966-ig volt képernyőn és 193 epizódból áll. A mellékelt ábráról leolvashatjuk, hogy 1963-ban összesen 4 animesorozatot vetítettek Japánban: 3-at a 18 órás sávban, 1-et a 20 órás sávban. Egy évvel később, 1964-ben 3 animét sugároztak. 1965-re a tévében vetített animék száma elérte a 11-et. 1966-ban 9, 1967-ben 13, míg 1968-ban 12 animét nézhettek az akkori japán tévénézők, elsősorban a 19 órás sávban.
A 21 órakor kezdődő animevetítés nagyon ritka volt. Először 1968-ban fordult elő, viszont utána 2004-ig egyáltalán nem volt anime ebben az időpontban képernyőn a japánoknál. A 22 órás kezdési időpont sem volt túl elterjedt, hiszen 1976-ban történt meg először, hogy a rajongók ilyenkor animét nézhettek valamelyik csatornán. Bár 1987-ben is erre az időpontra került egy sorozat, de 2000-től vált gyakorlattá ez a szokás, olyannyira, hogy 2016-ban már 22 sorozat kezdődött ekkor a különböző csatornákon. Ami pedig a 23 órás kezdést illeti, ez szintén 2000-től lett megszokott, korábban sosem fordult elő.
Az 1970-es évek végétől próbálkoztak azzal is, hogy egy-egy animét délelőtt vagy délután sugározzanak. 1978-ban egy sorozat 17 órakor, míg 1979-ben egy másik anime már délelőtt 10 órakor kezdődött. Ebből később sem igazán lett rendszer, általában 1-2 sorozatot lőttek el a nem túl értékes hajnali vagy délelőtti sávban. Érdekesség, hogy mindössze egyszer, 1991-ben történt meg az, hogy valami hajnali 5 órakor kezdődött. Emellett a déli (három alkalom), a 13 órás (két alkalom) és a 14 órás (három alkalom) kezdési időpont is óriási ritkaságnak számít. Vagyis azt látjuk, hogy a japán tévézés 11 és 17 óra között nem igazán állt rá az animézésre, míg például a németeknél a délutáni animézés teljesen természetesnek számít ma is. Nem mellesleg nálunk a VIASAT6 is 16 órától vetíti jelenleg a Dragon Ball Z-t.
A sok országban klasszikus főműsoridőnek tekintett 19–23 óra közti sáv a japán animézés szempontjából nem főműsoridő. Magyar szemmel meglepő, de Japánban a legtöbb animét 2016-ban 23 óra és éjjel 3 óra között vetítették, összesen 98-at (27+25+26+20). 2016-ban egyébként összesen 161 animesorozat került képernyőre a szigetországban, túlnyomó többségük késő este vagy éjszaka. Ebből két dolog következik. Egyrészt az 1963-as 4, az 1980-as 24, vagy éppen az 1996-os 38 animéhez képest megsokszorozódott a tévében vetített japán animációs sorozatok száma, igazi tömegtermelés lett mára annak minden előnyével és hátrányával együtt. Másrészt a ’60-as, ’70-es, ’80-as, sőt még a ’90-es évek első felében is elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyv valósult meg azzal, hogy a legtöbb animét éjszaka sugározzák.
Az 1997-es év számított fordulópontnak, hiszen onnantól kezdve rendszeressé vált az, hogy az éjjel 1 órás sávban vetítsenek animéket. Abban az évben 13 sorozat élvezhette ezt a kiváltságos(?) helyzetet, 2006-ban és 2013-ban pedig már 42(!). Elég durva, nem igaz? Most képzeljük el azt, ha végre visszatérnének hozzánk is az animék a tévécsatornákra, de a mi felfogásunk szerinti „normális” időpont helyett éjjel 1-kor kezdődnének! Mi lenne ebből? Valószínűleg indavideó és torrent. De hát mi nem is vagyunk japánok…
Felmerül a kérdés, hogy miért változhatott ennyit az animék tévében történő vetítése 53 év alatt. Egyrészt ott van a mostanában divatos „ki néz még manapság tévét?” című érv, ami nyilván nem állja meg a helyét, mert ha senki sem tévézne, már rég megszűnt volna a lineáris műsorszórás és még éjjel sem lennének animék, pláne nem ilyen sok. Ugyanakkor tény, hogy a japánoknál már nem a tévés vetítés számít a produkciós cégek fő bevételi forrásának. Az egyéb tényezők, mint pl. a merchandising, a DVD és Blu-ray kiadások, a legális online szolgáltatókkal (Netflix, Amazon, Crunchyroll stb.) történő megegyezés, kiváltották a tévés bevételek egy részét, tehát megengedhetik maguknak, hogy későbbi, ezáltal olcsóbb műsoridőt vegyenek maguknak, ráadásul ezzel a módszerrel egy másik, a modern generációhoz tartozó célcsoportot is meg tudnak szólítani maguknak.
Mindazonáltal ne feledjük, hogy ez egyelőre inkább japán sajátosság. Ha például a már említett német vonalat nézzük meg, akkor ott a ProSieben MAXX csatorna elsődlegesen a délutáni animeblokkban látja a siker kulcsát, nem is alaptalanul. Ha megtekintjük a csatorna műsorkínálatát 2017. június 26. és 30. között, a következőt látjuk: 15:20-tól a Conan, a detektív 172–176. része kerül adásba. 15:50-kor és 16:15-kor a Sámán király 11–20. részét vetítik. 16:40-től a Yu-Gi-Oh! ARC-V 36–40. része érkezik. 17:05 és 17:30 a Naruto Shippuden rajongóinak fontos kezdési időpont, míg 17:55-től és 18:20-tól a One Piece nézőinek kedveznek (a héten éppen a 380–389. részeket sugározzák). Eközben ez utóbbi három anime Magyarországra még el sem jutott, pedig idehaza is nagyon szeretnénk, ha az animék ismét képviseltetnék magukat valamelyik tévécsatorna kínálatában. Egyrészt számos animét meg kellene menteni a félbemaradástól (Inuyasha, Pokémon, Yu-Gi-Oh!, Bleach stb.), másrészt bizony ha nem is 1963-ból indulunk ki, hanem 1997-ből (a hazai kereskedelmi tévézés elindulásából), akkor is azt látjuk, hogy a világ időközben túlhaladott minket. Óriási a lemaradásunk animés szempontból, elképesztő mennyiségű animés premiert lehetne vetíteni, ha erre végre lenne szándék itthon is. A jelenlegi helyzetnél bizony még az éjjel 1 órás kezdés is jobb lenne…
Forrás: @myrmecoleon (Twitter), Anime2You